Hogy jön ide a pilóta nélküli repülőgép? Megmondom. Egy ideje gondolkodunk azon a Hawaii Mesefaluban, hogy milyen jó lenne felülről nézegetni a tájat. Látni az erdőnket, házainkat madártávlatból, felszállni a tőlünk mindössze 8 km-re lévő működő vulkán fölé. A technika már lehetővé teszi, hogy a földről távirányítással röptessünk egy kicsiny, kamerával ellátott helikoptert (1. kép), s lentről nézzük "az ő szemével" a tájat, s indítsuk, leállítsuk a felvételt.
S akkor, egyszer csak a Pázmándi Mesefaluról szóló dokumentumfilm készítése közben megjelenik ez a nagyszerű technika, s Szekeres Csaba (a 2. képen) felrepíti kameráját a Vadvédelmi Központ fölé, hogy körbetekintsen a gyönyörű tájon.
Mindezt a legnagyobb természetességgel, mintha mi sem lenne ennél egyszerűbb dolog. A kis szerkezet ügyesen röpködött a fák között (3. kép), szinte meseszerű volt az Ufó-szerű kis masina megjelenése ebben a természeti környezetben.
Pedig, ha belegondolunk nem is olyan ördöngős az egész, hiszen a repülőmodellezés már messze túl van ezen a dolgon. S, mégis! Csodálattal néztük az okos kis szerkezetet, ahogyan teljesítette a lentről adott parancsokat. Beindult az agyunk, mi mindenre lehet jó egy ilyen távirányítható, repülő kamera.
Érdemes lesz elgondolkodni rajta. Nyilván sokan vagyunk, akik szeretnének megnézni ezt-azt a levegőből, ez akár egy sajátos közösségi szolgáltatás is lehetne, ami nem is olyan nagyon költséges mulatság, főként, ha többen használják a technikát. Íme, itt a lehetőség!
Utolsó kommentek